Chris hirtelen megfordult es ott allt elotte egy regi ismeros:

-Dan!Ja de orulok,h csak te vagy az.-lihegte Chris.

-Miert mi tortent veled?elindultam megkeresni teged , mar a tobbiek is ide tartanak.-ebben a pillanatban meg is erkezett Dylan es Demetra.

-Jaj kepzeljetek:megtamadott egy felelmetes szornyeteg , valami bestia de a farol leugrott egy lany es megmentett.Nem tudom , hogyan de tudott beszelni a szornyeteggel , pedig en csak annyit ertettem belole, hogy blah-blah-blah. Es kepzeljetek csak , a bestia megakart enni engem.De az a szep lany nem engedte. Volt bele egy masik lany is aki a neven szolitotta.Ezt a lany ha jol ertettem Reine-nek hivjak.-magyarazta lelkesen Chris.

-Ja hat persze , es en meg egy rozsaszin jegesmedve vagyok , kenguru farokkalXD-vagott kozve Demetra nevetve.

a tobbiek mind nevetni kezdtek , csak szegeny chris esett ketsegbe , amilyert senki sem hisz neki.

-Te biztosan beutottek a fejed , hiszen egy hatalmas pup van rajta.-mondta hatarozottan Dylan.az a lany biztos nem is letezik.

-Igen van egy pup a fejemen , de azert mert az a lany megutott.

-Igen , es biztos villamokat is szort a szemevel , meg repult.-gunyolodott Dan.Az a lany nem letezik.Na gyere menjunk vegre..

Ja de meg mennyire , hogy letezemXDElhihetitek nagyon is elek es virulok. Azonban miutan ellattam Chris bajat gyorsan haza kellett rohannom az egyik legjobb baratnommel Corinaval.Gyerekkorunk ota ismerjuk egymast.Nagyon kedves de kicsit titokzatos.sose mesel a multjarol.10 evesen kerult oda ahol en is elek.Hogy mi tortent azelott vele , azt meg mindig nem tudom , pedig mar el telt 7 ev.Na jo matekesek akkor hany evesek vagyunk?XDBizony ...17.

-Reine gyere gyorsan , vagy leszidnak mindkettonket!-orditotta Cori.

-Jo-jo megyek mar.-mondtam neki nagy unottan.

Hat igen nem igazan szeretek otthon lenni.Pontosabban nem is otthon....nem tudom , hogy hol van az otthonom.3 eves koromban kerultem csak ide , ahol most itt elek.viszonylag jol bannak velem , enni adnak es tanitanak.Azon kivul....semmit.eleg sokat is kell dolgoznom , de ez nem erdekel.Nem riadok vissza a munkatol.Megtanultam:az eletben bizony semmit sem adnak ingyen.

Beertunk egy titokzatos helyre....egy faluba.De , hogy miert ovezik titkok ezt a titkokkal teli helyet , az mar egy masik tortenet.Corina felszaladt egy kissebb hazba es eltunt a szemeim elol.En vettem egy mely lelegzetet es tovabb haladtam az en hazamhol.Az volt a kis falu kozepeben.Lassan felleptem a nyikorgo lepcsokon egy benyitottam a legnagyobb csendben.

-Hat te meg merre jartal?0rditott ram egy mely hang , pedig meg be se leptem az ajton.

-Sajnalom apa!-hajtottam le a fejem , majd lassan leultem egy szekre.

-Hanyszor mondjam meg?Ne szolits apanak.Nem vagyok az apad.

-Dehat en csak egy kis szeretetet akarok.Kicsi korom ota te es Roz kisasszony neveltek engem , szinte a csaladom vagytok.

-Hallgass el.a szeretetet meg keresd mashol1-orditja ram a neveloapam.

-Dehat hogyan, ha nem engedtek el otthonrol?-emeltem fel a hangom.

Hirtelen elgallhattam....a fejem jobbra billentettem es csak neztem a semmit...... felpofozott....

az en arcomon azonban sosem latni konnycseppet.Most se sirtam.Mar megszoktam az ilyesmit.szenvedtem eletemben mar eleget.a neveloapam , Kon-ur nem is tudom hanyszor az arcomba vagta mar , hogy a szuleimet megoltek , es , hogy gyuloljem a gyilkosukat , mert miatta vagyok most itt.Kon-urnak pedig eszebe sem jut atveni apam helyet , sem kedvesseggel , sem gondoskodassal.

A neveloapam par perc csend utan kiment a szobabol...

En meg mindig csak neztem a semmit.de ne higgyetek azt , hogy en barkit is gyulolok.Meg csak nem is haragszom.Kon-ur bizony millio egyszer megsertett mar , neha meg is utott egy kicsit , de en megsem haragszom ra. Nem....megertem ot. Bizony eleg sok baja volt velem.O es a testvere Roz kisasszony neveltek engem 3 eves korom ota.a szuleiket elvesztettek kiskorukban , egyedul nevelkedtek.Nem igazan tudjak kimutatni a szeretetet.De en megis tudom....szeretnek engem.Csak azert ennyire szigoruak velem , mert megakarnak vedeni.Nem ertem mitol , hiszen Kon-ur megtanitott engem harcolni.Nagyon jol banok szinte minden fegyverrel , foleg az ijjal. ebben az olykor eszeveszett vilagban mindenfele leny letezik , es bizony meg kell , hogy vedjuk magunkat ellenuk.a falunk az erdo legsurubb lombai kozt van , elrejtve a vilagtol.sosem mondtak el nekem , miert koltoztunk ide , de sokat meseltek a varazslasrol, tanitottak is par varazsiget , meg egy kulonleges es nemes lenyrol....a bestiarol.Kon-ur a maga modjan mindig is ovott engem mindentol.Habar mindig komor es rideg , sokszor aggodott ertem , amikor egyedul elmentem itthonrol.egyszer , mikor meg regebb nagyon megharagudtam rajuk elszoktem innen , de az erdoben hamar kiderult:nem boldogulok egyedul . Megtamadott ket felelmetes leny:2 bestia.azelott is lattam mar milioegy bestiat , de ok masok voltak.Nagyon kegyetlen volt a pillantasuk , megfagyott az emberben a ver , ha csak rajuk nezett.en akkor csak 8 eves voltam , nem csoda ha megilyedtem.azonban a vad szornyek csak kozeledtek hozzam.Newm tudom , hogy milyert de nem tamadtak meg.Par percig csak neztek engem verpiros szemukkel , de egyikunk sem mondult.egyszer azonban egyikuk hirtelen......