ld
 

Nos itt az egyik legelső saját versem, remélem tetszeni fog nektek.  Igazán a szívemből irtam^^

............................................................................................

Irta:Naru-chan | 2013.03.20. | Legyel te az elso hozzaszolo

.............................................................................................

 



Egyedül sétálok az  úton,s a szélben táncoló
Virágszirmok átsuhannak szívem sebein 
 Mindössze annyit tehetek 
 Ezzel az érzéssel szembenézek.
Semmi sem tünik valódinak 
Mig végleg el nem veszted
Ekkor kezdett az a bizonytalan fájdalom érzõdni
Egy seb,mely csak késõbb jelenik meg a bõrõn.
Csak a csend volt a barátom 
A hazugságok hálójában 
 Életem során megtanultam 
 Hogyan harcoljak az árnyakkal
De muszály próbálkoznom 
 A fejemet magasra kell tartanom



Egyszer ez a várakozas is szertefoszlik
Akárcsak egy buborék
Ez már túl kevés,ez már túl késõ 
Nem fogok tovább várni! 
 Az idõ erõsebbé tett 
 Elkezdtem továbblépni!
Az ég sir,és én nézem,
Elkapok egy könnycseppet,ha kitárom kezem
Emlékszem a könnycseppekre
Lecsordulni az arcomon 
 De ma már nem gondolkodom 
 A tegnapon
Ugy döntöttem,magam mögött hagyom az emlékeim 
Sajnálom,de most távozom.



Bár nem tudom,hogyan kapok új erõre
De megbánás nélkül léphetek elõre
Nekem még jár egy csepp a jóbol
Az életem csakis rólam szól!
Talán volt valami,de már elmúlt
Minden zárva,de nálam a kulcs
Itt a vége,fuss el végre!
Emlékeim összetépve!
Ha azt hiszed itt hagytál összeomolva,
Nagyon tévedsz
Ami nem öl meg,az erösebbé tesz!
Büszkén kihúzhatom magam
Ami nem öl meg,az harcossá tesz


Kitárom a szárnyaim és megtanulok repülni
Ki a sötétségböl,be a napfénybe!
Ha úgy érzed,túl messze van,
Hinned kell magadban!
Ez az egyetlen esély
Egyre közelebb vagyok a felhökhöz
Érezni akarom a napfényt
Végre szabad vagyok
Nagyot tévedtem,mikor elhittem,
Hogy te lehetsz a végzetem!
Nem te vagy az,aki nekem kell!
Nem én vagyok a tucat és az eszetlen
Nem én vagyok a lány ott bent a fejedben
Én más vagyok!
Nekem a lazaság számit,nem a tûsarok!


Eddig féltem elmondani a világnak,
Amit mondani akartam
Van egy álmom,tisztán, bennem
S meg fogom mutatni,itt a helyem!
Megmutatom a teljesen új önmagam
Megmutatom a sokkal jobb önmagam
Nem segithet a véletlen!
Nem kell senki,hogy megmentsen!
Mindig lesznek fárasztó csaták
Melyekkel szemben állok
S néha vesziteni fogok
De kockázatot vállalok!
Ki kell tartanom!
Erősnek kell maradnom!


Ma este az égre van írva
Érezni akarom a mennydörgést
A nehéz sziv márcsak könnyű felhő
Nézz fel az égre,itt az idő!
Nem szeretnék valaki más lenni
Tudom,nem vagyok tökéletes
De úgy vagyok jó,ahogy vagyok
önmagam...
Az leszek,aki lenni akarok
Hogy ki az,nem igazán érdekel
Néha millió szin vagyok
Néha fekete-fehér
Szeretek egyedül lenni
Utálok magányos lenni
Fennt vagyok és lent
De ez része mindannak
Ami én vagyok!
Bár néha én sem tudom,
hogy ki is vagyok


A tündérmese beli élet nem nekem való!
Nem akarok olyan lenni,mint Hamupipőke
Bezárva,várni valakire
Aki majd felszabadit!
Nem akarok olyan lenni,
Aki egész nap a megmentőjét várja
Túl fogom élni
Anélkül,hogy bárki mellettem állna
Meg tudom ölni a saját sárkányaimat
Meg tudom álmodni a saját álmaimat
Tehát felszabaditom magam!
De nem adom fel soha
Álljon bár számtalan ajtó nyitva
Egyre könnyebb lépések
Itt vagyok nélküled


Fellélegeztem
Ez segit haladnom
Nincs ki visszatartana
Hogy lehangoljanak,nem hagyom!
Az élet egy szélvihar
Nem tudhatod,mit kavar
Ha nevetsz,a világ
Mindig visszamosolyog rád!


Szóval itt vagyok minden gondolatommal,amit összegyűjtöttem
Itt vagyok minden vállamra nehezedő félelmemmel
Kigyomláltam a szivemből minden gazt
De megtartottam a virágokat
Itt vagyok,még mindig lélegzem
Múlik az idő,de még mindig itt állok
Itt állok,és önmagamra találok
Itt állok,és egyre jobban vagyok
Itt állok nélküled...